XI. áruosztály: Textilipari alapanyagok és textiláruk

1. Nem tartozik ebbe az áruosztályba:

1. a) az állati sörtéből vagy szőrből készült kefe vagy ecset (0502 vtsz.); a lószőr vagy lószőrhulladék (0511 vtsz.);

2. b) az emberhaj vagy ebből készült áru (0501, 6703 vagy 6704 vtsz.), az olyan szűrőkendők kivételével, amelyeket általában olaj sajtolására vagy hasonló célra használnak (5911 vtsz.);

3. c) a pamutlinters vagy a 14. árucsoportba tartozó más növényi anyag;

4. d) a 2524 vtsz. alá tartozó azbeszt, vagy a 6812 vagy a 6813 vtsz. alatt meghatározott azbesztáru vagy más termék;

5. e) a 3005 vagy a 3006 vtsz. alá tartozó áru; a 3306 vtsz. alá tartozó fogtisztításra szolgáló szál (fogselyem) egyedi, kiskereskedelmi csomagolásban;

6. f) a 3701–3704 vtsz.-ok alá tartozó fényérzékeny szövet;

7. g) az olyan monofil, amelynek bármely keresztmetszetmérete meghaladja az 1 mm-t vagy az 5 mm-t meghaladó szélességű szalag vagy hasonló (pl. műszalma) műanyagból (39. árucsoport), vagy az ilyen monofilből vagy szalagból készült fonat vagy szövet vagy más kosárkötő- vagy fonásáru (46. árucsoport);

8. h) a 39. árucsoportba tartozó műanyaggal impregnált, bevont, beborított vagy laminált szövet, kötött vagy hurkolt kelme, nemez vagy nem szőtt textília, vagy ezekből készült áru;

9. ij) a 40. árucsoportba tartozó gumival impregnált, bevont, beborított vagy laminált szövet, kötött és hurkolt kelme, nemez vagy nem szőtt textília, valamint ezekből készült áru;

10. k) a szőrös vagy gyapjas bőr (41. vagy 43. árucsoport), vagy a 4303 vagy a 4304 vtsz. alá tartozó szőrméből vagy műszőrméből készült áru;

11. l) a 4201 vagy a 4202 vtsz. alá tartozó áru textilanyagból;

12. m) a 48. árucsoportba tartozó termék vagy áru (pl. a cellulózvatta);

13. n) a lábbeli vagy alkatrészei, lábszárvédő vagy bokavédő vagy a 64. árucsoportba tartozó hasonló áru;

14. o) a hajháló vagy más fejfedő vagy ezek alkatrészei (65. árucsoport);

15. p) a 67. árucsoportba tartozó áru;

16. q) a csiszolóanyaggal bevont textilanyag (6805 vtsz.), és a 6815 vtsz. alá tartozó szénszál vagy a szénszálból készült áru is;

17. r) az üvegszál vagy abból készült áru, a látható alapszöveten üvegszállal készült hímzés kivételével (70. árucsoport);

18. s) a 94. árucsoportba tartozó árucikk (pl. bútor, ágyfelszerelés, lámpatestek és világítófelszerelések);

19. t) a 95. árucsoportba tartozó árucikk (pl. játék, játékszer, sporteszköz és háló);

20. u) a 96. árucsoportba tartozó árucikk (pl. kefe, utazási készlet varráshoz, villámzár, írógépszalag, egészségügyi betét (párna) és tampon, pelenka és pelenkabetét); vagy

21. v) a 97. árucsoportba tartozó árucikk.

2.

A) Az 50–55. árucsoportba vagy az 5809 vagy 5902 vtsz. alá tartozó, két vagy több textilanyagból készült árut a legnagyobb tömegben lévő textilanyag szerint kell besorolni.

Ha a különféle textilanyagok aránya egyenlő, az árut a szóba jöhető vtsz.-ok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni, és úgy kell tekinteni, mintha teljesen abból az egy textilanyagból állna, mint amely a kiválasztott vámtarifaszám alá tartozik.

B) A fenti szabály alkalmazásában:

1. a) a paszományozott lószőrfonalat (5110 vtsz.) és a fémezett fonalat (5605 vtsz.) úgy kell tekinteni, mint egységes textilanyagot, tömegét mint az alkotórészek együttes tömegét kell figyelembe venni; a szövetek besorolásánál a fémezett fonalat textilanyagnak kell tekinteni;

2. b) a megfelelő vtsz. kiválasztásánál elsősorban az árucsoportot, azután az árucsoporton belül a megfelelő vtsz.-ot kell meghatározni, figyelmen kívül hagyva minden olyan anyagot, amely nem tartozik abba az árucsoportba;

3. c) ha valamely áru besorolásánál bármely más árucsoporttal együtt mind az 54., mind az 55. árucsoport is szóba jöhet, akkor az 54. és az 55. árucsoportot összevontan, egynek kell tekinteni;

4. d) ha egy árucsoportban vagy egy vtsz. szövegében különféle textilanyagból készült árura történik utalás, a különféle textilanyagokat egységes textilanyagnak kell tekinteni.

C) A fenti A) és B) pontok rendelkezéseit a Megjegyzések következő, lenti 3., 4., 5., vagy 6. pontjában említett fonalakra is alkalmazni kell.

3.

A) Ennek az áruosztálynak az alkalmazásában – az alábbi B) pontban felsorolt kivételekre is figyelemmel – a „zsineg, kötél és hajókötél” kifejezés az alábbi leírásnak megfelelő [egyágú, többágú (sodrott) vagy cérnázott] fonalakat jelenti:

1. a) selyemből vagy selyemhulladékból, 20000 decitexnél nagyobb finomsági számmal;

2. b) szintetikus vagy mesterséges szálból (beleértve az 54. árucsoportba tartozó két vagy több monofilből készült fonalat is), 10000 decitexnél nagyobb finomsági számmal;

3. c) kenderből vagy lenből:

   1. 1) simítva vagy fényesítve, legalább 1429 decitex finomsági számmal; vagy

   2. 2) nem simítva, nem fényesítve, 20000 decitexnél nagyobb finomsági számmal;

4. d) kókuszrostból, három vagy több fonalból;

5. e) más növényi rostból, 20000 decitexnél nagyobb finomsági számmal; vagy

6. f) fémszállal megerősített.

B) Nem tartozik a „zsineg, kötél és hajókötél” fogalma alá:

1. a) a gyapjúból vagy más állati szőrből készített fonal és a papírfonal, a fémszállal megerősítettek kivételével;

2. b) az 55. árucsoportba tartozó szintetikus vagy mesterséges fonókábel és az 54. árucsoportba tartozó többágú, nem sodrott vagy méterenként kevesebb mint 5 sodratú fonal;

3. c) az 5006 vtsz. alá tartozó selyemhernyóbél és az 54. árucsoportba tartozó monofil;

4. d) az 5605 vtsz. alá tartozó fémezett fonal; a fenti 3. A) pont f) alpontjában említett fémszállal megerősített fonal kivételével; és

5. e) az 5606 vtsz. alá tartozó zseníliafonal, paszományozott fonal és hurkolt, bordázott fonal.

4.

A) Az 50., 51., 52., 54. és az 55. árucsoport alkalmazásában a „kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben” kifejezés – az alábbi B) pontban felsorolt kivételekre is figyelemmel – olyan (egyágú, többágú [sodrott] vagy cérnázott) kiszerelt fonalat jelent, amelyet:

1. a) kártyán, hengeren, orsón vagy hasonló betéten hoznak forgalomba, és tömege (a betéttel együtt) nem haladja meg:

   1. 1) selyemből, selyemhulladékból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból a 85 g-ot; vagy

   2. 2) más textilanyagból a 125 g-ot;

2. b) gombolyag vagy motring alakban hoznak forgalomba, és a tömege nem haladja meg:

   1. 1) a 3000 decitexnél kisebb finomsági számú szintetikus vagy mesterséges végtelen szálból, selyemből vagy selyemhulladékból a 85 g-ot;

   2. 2) a 2000 decitexnél kisebb finomsági számú bármilyen más fonalból a 125 g-ot; vagy

   3. 3) más textilanyagból az 500 g-ot;

3. c) olyan motringban hoznak forgalomba, amelyet átkötőszálakkal néhány kisebb, egymástól független motringrészre választottak, és a motringrészek egységes tömege nem haladja meg:

   1. 1) selyemből, selyemhulladékból vagy szintetikus vagy mesterséges szálból a 85 g-ot; vagy

   2. 2) más textilanyagból a 125 g-ot.

B) Nem tartozik a „kiskereskedelemben szokásos kiszerelésű” fonal fogalma alá:

1. a) a bármilyen textilanyagból készült egyágú fonal, kivéve:

   1. 1) a gyapjúból vagy finom állati szőrből készült, nem fehérített egyágú fonalat; és

   2. 2) a fehérített, festett vagy nyomott egyágú fonalat gyapjúból vagy finom állati szőrből, ha finomsági száma 5000 decitexnél nagyobb;

2. b) a többágú (sodrott) vagy cérnázott fonal nem fehérítve:

   1. 1) selyemből vagy selyemhulladékból bármilyen kiszerelésben; vagy

   2. 2) más textilanyagból a gyapjú és a finom állati szőrök kivételével motringokban;

3. c) a többágú (sodrott) vagy cérnázott, fehérített, festett vagy nyomott fonal selyemből vagy selyemhulladékból, 133 decitex vagy annál kisebb finomsági számmal; és

4. d) a bármilyen textilanyagból készült egyágú, többágú (sodrott) vagy cérnázott fonal:

   1. 1) motringban keresztbe motollálva; vagy

   2. 2) olyan betéten vagy olyan más kiszerelésben (pl. kopszon, fonóüzemi orsón, csévén, cérnázó hengeren, kúp alakú orsón vagy kúpon vagy hímzőgéphez gubó formába tekercselve), amely textilipari felhasználásra utal.

5. Az 5204, 5401 és 5508 vtsz.-ok alkalmazásában a „varrócérna” kifejezés olyan többágú (sodrott) vagy cérnázott fonalat jelent, amelyet:

1. a) betéten szereltek ki (pl. hengeren, orsón), és a tömege (betéttel együtt) legfeljebb 1000 g;

2. b) varrócérnaként történő használatra íreztek; és

3. c) végül jobb sodratirányú, más néven „Z” sodrattal készítették.

6. Ennek az áruosztálynak az alkalmazásában a „nagy szakítószilárdságú fonal” kifejezés alatt olyan fonalat kell érteni, amelynek szakítószilárdsága cN/tex-ben (centinewton/tex) kifejezve több mint:

7. Ennek az áruosztálynak az alkalmazásában a „készáru” kifejezés alatt az alábbiakat kell érteni:

1. a) a négyzet vagy téglalap alaktól eltérő formára csupán kiszabott árukat;

2. b) a szabásosan szőtt és közvetlenül (vagy az elválasztó szálak szétvágásával) varrás vagy más megmunkálás nélkül felhasználható késztermékeket, (pl. bizonyos törlőruhák, törülközők, abroszok, sálkendők, takarók);

3. c) a méretre vágott, legalább egyik szélén műanyag-hegesztéses (hőlezárásos) eljárással szabad szemmel is láthatóan vékonyodóra kialakított vagy összepréselt, a többi szélén a Megjegyzések e pontjának bármelyik másik alpontjában leírt módon kezelt árukat, az olyan szövetdarabot azonban nem ideértve, amelynek vágott széleit a rojtosodás megakadályozása érdekében hővágással vagy más egyszerű módon kezelték;

4. d) a beszegett vagy sodrott szélű vagy a bármelyik szélén csomózott rojttal ellátott termékeket, az olyan szövetdarab kivételével, amelynek vágott széleit a rojtosodás megakadályozása érdekében elfércelték vagy más egyszerű módon kezelték;

5. e) a megfelelő nagyságra kiszabott és szálhúzásos (azsúrozott) árukat;

6. f) a varrással, ragasztással vagy más módon összeállított termékeket (kivéve az olyan végeket, amelyeket két vagy több, hosszában a végeinél összeillesztett azonos anyagból nyertek, és az olyan végeket, amelyeket két vagy több szövetréteg egymásra helyezésével állítottak össze, párnázva vagy sem);

7. g) az alakra kötött vagy hurkolt (idomozott) termékeket, akár különálló cikkben, akár hosszában, cikksorozat formájában bemutatva.

8. Az 50–60. árucsoport alkalmazásában:

1. a) E Megjegyzés előző 7. pontjában foglaltaknak megfelelő készáruk nem sorolhatók be az 50–55. és a 60. árucsoportba, és – eltérő rendelkezés hiányában – nem sorolhatók az 56–59. árucsoportba sem; és

2. b) nem sorolhatók be az 50–55. és a 60. árucsoportba az 56–59. árucsoportba tartozó áruk sem.

9. Az 50–55. árucsoportba tartozó szőtt szövetek közé tartoznak a hegyes- vagy derékszögben egymásra helyezett, párhuzamos textilfonalakból képzett rétegekből álló szövetek. Ezeket a rétegeket a fonalak keresztezési pontjain ragasztóanyaggal vagy hőkezeléssel erősítik össze.

10. A gumiszállal kombinált textilanyagból készült elasztikus termékeket ebbe az áruosztályba kell besorolni.

11. Ennek az áruosztálynak az alkalmazásában az „impregnált” kifejezés a „mártott” termékeket is jelenti.

12. Ennek az áruosztálynak az alkalmazásában a „poliamid” kifejezés az „aramid”-okat is jelenti.

13. Ennek az áruosztálynak az alkalmazásában és ahol a nómenklatúrában még előfordul, az „elasztomer fonal” kifejezés olyan végtelen szálú szintetikus textilanyagot – beleértve a monofilt is, a terjedelmesített fonal kivételével – jelent, amely szakadás nélkül eredeti hosszúságának háromszorosára kinyújtható, és eredeti hosszának kétszeresére nyújtva – 5 perc alatt – az eredeti hosszúságának legfeljebb másfélszeresére húzódik vissza.

14. Eltérő rendelkezés hiányában a különböző vtsz.-ok alá tartozó ruházati cikkeket még akkor is a saját vtsz.-uk alá kell besorolni, ha azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben állították össze. E pont alkalmazásában a „ruházati cikkek” kifejezés a 6101–6114 és a 6201–6211 vtsz.-ok alá tartozó cikkeket jelenti.

15. A XI. áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 1. pontjában foglaltakra is figyelemmel azokat a textilipari alapanyagokat, ruházati árucikkeket és más textilárukat, amelyek – akár beépített alkotórészként, akár a szálban vagy a szövetben lévő – vegyi, mechanikai vagy elektronikus alkotórészeket tartalmaznak, a XI. áruosztály megfelelő árucsoportjaiba kell besorolni, feltéve, hogy megőrzik ezen áruosztály áruinak lényeges jellemzőjét.

1. Az alábbi kifejezések ebben az áruosztályban – és ahol a nómenklatúrában még előfordulnak – a következőket jelentik:

1. a) „Fehérítetlen fonal”

   Olyan fonal, amelynek:

   1. 1) színe megegyezik az alkotó szál anyagának természetes színével, és nincs fehérítve, festve (anyagában sem) vagy nyomva; vagy

   2. 2) színe meghatározhatatlan („szürke fonal”), foszlatott anyagból készült.

      Az ilyen fonalat színtelen appretúrával vagy nem tartós festékkel (amely szappannal történő egyszerű mosás után eltűnik) kezelik, és míg a mesterséges vagy szintetikus szálakat anyagukban fénytelenítő (mattírozó) szerekkel (pl. titán-dioxiddal) kezelik.

2. b) „Fehérített fonal”

   Olyan fonal, amelyet:

   1. 1) fehérítő eljárással kezeltek, fehérített rostból készítettek, vagy – eltérő rendelkezés hiányában – fehérre festettek (akár anyagában is), vagy fehér appretúrával kezeltek;

   2. 2) fehérítetlen és fehérített rostok keverékéből készítettek; vagy

   3. 3) többágú (sodrott) vagy cérnázott és fehérítetlen és fehérített fonalakból készítettek.

3. c) „Színezett (festett vagy nyomott) fonal”

   Olyan fonal, amelyet:

   1. 1) festettek (akár anyagában is), vagy festett vagy nyomott rostokból készült, a fehér vagy nem tartós festékkel festett vagy nyomott kivételével;

   2. 2) különféle színű festett rostok keverékéből, vagy fehérítetlen vagy fehérített, valamint színes rostok keverékéből (melírozott vagy kevert fonal), vagy egy vagy több színnel nem folyamatosan nyomott szálakból úgy készítettek, hogy pöttyös hatást keltsen;

   3. 3) nyomott, nyújtott szalagból vagy előfonatból készítettek; vagy

   4. 4) fehérítetlen vagy fehérített és színes, többágú (sodrott) vagy cérnázott fonalakból készítettek.

   A fenti meghatározások értelemszerűen a monofilokra és szalagokra vagy az 54. árucsoportba tartozó hasonló termékekre is vonatkoznak.

4. d) „Fehérítetlen szövet”

   Fehérítetlen fonalból készült szövet, amelyet nem fehérítettek, nem festettek vagy nem nyomtak. Az ilyen szövetet színtelen appretúrával vagy nem tartós festékkel kezelhetik.

5. e) „Fehérített szövet”

   Olyan szövet, amelyet:

   1. 1) fehérítettek, vagy – eltérő rendelkezés hiányában – fehérre festettek, vagy fehér appretúrával végben kezeltek;

   2. 2) fehérített fonalból készítettek; vagy

   3. 3) fehérítetlen és fehérített fonalból készítettek.

6. f) „Festett szövet”

   Olyan szövet, amelyet:

   1. 1) végben egyetlen egységes színre (a fehér kivételével) festettek (eltérő rendelkezés hiányában), vagy egy színnel – a fehér kivételével – appretáltak (eltérő rendelkezés hiányában); vagy

   2. 2) egyszínű festett fonalból készítettek.

7. g) „Különféle színű fonalból szőtt szövet”

   Olyan szövet (a nyomott szövet kivételével), amelyet:

   1. 1) különféle színű fonalakból vagy azonos színű, de különféle árnyalatú fonalakból (az alapanyagot alkotó természetes színű rostok kivételével) szőttek;

   2. 2) fehérítetlen vagy fehérített és színes fonalakból szőttek; vagy

   3. 3) melírozott vagy kevert fonalból szőttek.

      (A szegélyhez és a vég végéhez használt fonalat minden esetben figyelmen kívül kell hagyni.)

8. h) „Nyomott szövet”

   Olyan szövet, amelyet végben nyomtak, ha különféle színű fonalakból szőtték is.

   (A következők szintén nyomott szövetnek tekinthetők: az a mintás szövet, amelyre a mintát pl. ecsettel vagy szórópisztollyal, átnyomópapír segítségével, pelyhesítéssel vagy batikolással készítették.)

   A fonalak vagy szövetek fenti kategóriákba történő besorolását a mercerizálás nem befolyásolja.

   A fenti d)–h) meghatározásokat értelemszerűen alkalmazni kell a kötött vagy hurkolt szövetekre is.

9. ij) „Vászonkötés”

   Olyan szövési mód, amelyben minden egyes vetülékfonal váltakozva, alul és felül keresztezi a megfelelő láncfonalat, és mindegyik láncfonal váltakozva, alul és felül keresztezi a megfelelő vetülékfonalat.

2.

A) Az 56–63. árucsoportba tartozó, két vagy több textilanyagból készült árukat úgy kell tekinteni, mint amelyek teljes egészében olyan textilanyagból állnak, amelyet az 50–55. árucsoportba vagy az 5809 vtsz. alá tartozó ugyanolyan textilanyagból álló termékek besorolásánál az áruosztályhoz tartozó Megjegyzések 2. pontja alapján ki kellene választani.

B) E rendelkezés alkalmazásánál:

1. a) ahol alkalmazható, ott a besorolásnál a 3. általános értelmezési szabályt kell figyelembe venni;

2. b) abban az esetben, ha a textiláruk alapszövetből és bolyhos vagy hurkos felületből állnak, az alapszövetet a besorolásnál nem kell figyelembe venni;

3. c) az 5810 vtsz. alá tartozó hímzések és az azokból készült áruk besorolásánál csak az alapszövetet kell figyelembe venni. Azonban a látható alap nélküli hímzést s az abból készült árukat mindig csak a hímzőszál anyaga szerint kell besorolni.