Behozatali vám és áfa az EU-ban 2026: így számolja ki

A három adat, amelyre szüksége van

Minden uniós behozatali számítás három adaton alapul: az áru TARIC-kódján, a vámértéken és a származáson. A kód adja a vámtételt és az intézkedéseket, a vámérték a számítási alapot, a származás pedig eldönti, hogy kedvezményes vámtétel vagy kereskedelmi védelmi intézkedés alkalmazandó-e.

A vám minden tagállamban azonos, mert az EU vámunió egyetlen Közös Vámtarifával. A behozatali áfa viszont nemzeti: annak a tagállamnak a kulcsával kell megfizetni, ahol az árut szabad forgalomba bocsátják (egyes esetekben ahová továbbszállítják).

Vámérték

Az elsődleges módszer az ügyleti érték: az áruért ténylegesen kifizetett vagy fizetendő ár, amikor azt az EU-ba irányuló kivitel céljából értékesítik (az Uniós Vámkódex 69–76. cikke).

Az EU az árut CIF-alapon, a vámterületre való belépés helyén értékeli. Az uniós határig felmerülő szállítási és biztosítási költségeket hozzá kell adni; a belépés utáni költségek nem részei a vámértéknek, ha külön fel vannak tüntetve.

• Hozzá kell adni, ha nem szerepel az árban: az uniós határig felmerülő szállítás és biztosítás, az eladási jutalék, a csomagolás, a vevő által biztosított szerszámok vagy öntőformák, valamint az eladás feltételét képező jogdíjak és licencdíjak.
• Le kell vonni, ha külön fel van tüntetve: az EU-ba érkezés utáni szállítás, a vételi jutalék, az uniós vámok és adók, valamint a finanszírozási megállapodás szerinti kamat.
• Az átszámításhoz a tagállam által az adott hónapra közzétett árfolyamot kell használni.

Hogyan befolyásolják az Incoterms-klauzulák a számítást

Az Incoterms azt dönti el, ki fizeti az egyes szállítási szakaszokat, a vámértékre vonatkozó szabályt nem változtatja meg. EXW vagy FOB esetén a fuvardíjat és a biztosítást az uniós határig hozzá kell adni. CIF vagy CIP paritás esetén uniós kikötőig a fő szakasz már benne van az árban. DAP vagy DDP esetén belföldi címig az ár tartalmazza az EU-n belüli szállítást is, amely levonható, ha a számlán külön szerepel. DDP esetén az eladó fizeti a vámot, de a vámáru-nyilatkozatnak és az adatoknak ekkor is helyesnek kell lenniük.

A vámok típusai

A TARIC minden kódhoz megadja a harmadik országokkal szemben alkalmazott (MFN) vámtételt. Ez háromféle lehet:

• Értékvám: a vámérték százaléka, például 12% a KN 6109 10 00 alá tartozó pamut pólókra.
• Specifikus vám: egységenkénti összeg, például euró/100 kg vagy euró/liter, ami a mezőgazdaságban gyakori.
• Összetett vagy vegyes vám: értékvám és specifikus összeg együtt, néha minimummal vagy maximummal, a feldolgozott élelmiszereknél pedig mezőgazdasági összetevővel (Meursing-táblázat).

A vámon felüli intézkedések

A TARIC a dömpingellenes, kiegyenlítő és védintézkedési vámokat, a vámkontingenseket, a vámfelfüggesztéseket, a tilalmakat és az engedélyezési kötelezettségeket is mutatja. 2026. július 1-je óta az acélra vonatkozó védintézkedést az (EU) 2026/1384 rendelet váltotta fel, vámkontingensekkel és a kontingensen felül 50%-os vámmal. 2026. január 1-je óta a végleges CBAM-rendszer (karbonhatári kiigazító mechanizmus) vonatkozik a cement, a vas és acél, az alumínium, a műtrágyák, a hidrogén és a villamos energia behozatalára, importőrönként évi 50 tonnás küszöb felett.

Kedvezményes vámtételek és származási igazolás

Az EU csökkentett vagy nulla vámot biztosít a partnerországokból származó áruknak: a szabadkereskedelmi megállapodások (például az Egyesült Királysággal, Japánnal, Koreával, Kanadával, Vietnámmal), az általános vámkedvezmény-rendszer (GSP: általános GSP, GSP+ és a „Fegyver kivételével mindent”, EBA) révén, valamint a Törökországgal fennálló vámunió alapján, amely az ipari termékeknél nem a származáson, hanem a szabad forgalomban lévő státuszon alapul.

A kedvezmény soha nem automatikus. Az árunak meg kell felelnie a megállapodás származási szabályainak, és érvényes igazolással kell rendelkeznie: származási nyilatkozattal, számlán tett származási nyilatkozattal, EUR.1 vagy EUR-MED szállítási bizonyítvánnyal, illetve Törökország esetében A.TR-rel. A hatályos GSP-rendeletet (978/2012/EU rendelet) 2027. december 31-ig meghosszabbították. Részletek a származási igazolásról szóló útmutatónkban.

Behozatali áfa tagállamonként

A behozatali áfa alapja a vámérték, plusz a vám és egyéb terhek (dömpingellenes vám, jövedéki adó), plusz a járulékos költségek, például az EU-n belüli első rendeltetési helyig tartó szállítás, ha az a behozatalkor ismert (a 2006/112/EK áfairányelv 86. cikke).

Egyes tagállamok általános áfakulcsai 2026. október 22-én az alábbiak. Bizonyos árukra kedvezményes kulcs vonatkozik; a saját kódját ellenőrizze a Bizottság Taxes in Europe adatbázisában.

• Németország 19%, Franciaország 20%, Olaszország 22%, Spanyolország 21%, Hollandia 21%, Belgium 21%.
• Lengyelország 23%, Írország 23%, Portugália 23%, Szlovákia 23%, Ausztria 20%, Csehország 21%.
• Svédország 25%, Dánia 25%, Horvátország 25%, Finnország 25,5%, Magyarország 27% (a legmagasabb).
• Románia 21% (2025. augusztus 1. óta), Észtország 24%, Görögország 24%, Luxemburg 17% (a legalacsonyabb), Málta 18%, Ciprus 19%.

Halasztott fizetés és fordított adózás

Több tagállam, köztük Hollandia (23. cikk szerinti engedély), Belgium, Franciaország és Spanyolország lehetővé teszi, hogy a nyilvántartásba vett vállalkozások a behozatali héát a határon történő megfizetés helyett a áfabevallásban számolják el. A szabályok országonként eltérnek, ezért a behozatal helyének kiválasztása előtt ellenőrizze őket.

Alacsony értékű küldemények 2026-ban

Ez a terület 2026-ban jelentősen megváltozott. Az e-kereskedelmi szállítmányok árazása előtt ellenőrizze az alábbi pontos dátumokat.

A 150 eurós vámmentesség megszűnése (2026. július 1.)

2026. június 30-ig a legfeljebb 150 euró belső értékű küldeményekben érkező áruk mentesek voltak a vám alól. A Tanács 2026. február 11-i (EU) 2026/382 rendelete 2026. július 1-jétől megszüntette ezt a mentességet. Héát 2021. július 1. óta minden behozatal után fizetni kell, amikor a 22 eurós áfamentesség megszűnt.

Az ideiglenes, tételenkénti 3 eurós vám

2026. július 1-jétől tételenként 3 euró átalányvám vonatkozik a fogyasztóknak távértékesítés keretében eladott, legfeljebb 150 euró értékű küldeményekben érkező árukra, függetlenül attól, hogy a héát az IOSS-en, a különös szabályozáson vagy a normál eljáráson keresztül fizetik meg. A tervek szerint 2028. július 1-jéig alkalmazandó, amikor az uniós vámadatközpontra (Customs Data Hub) épülő új e-kereskedelmi rendszer indul.

Tételnek a küldemény azonos vámtarifális besorolású árui minősülnek. Informatikai korlátok miatt a vámhatóság nyilatkozati tételsoronként számít fel 3 eurót: H7 nyilatkozatban a tételsorok 6 számjegyű HS-szinten, H6-ban 8 számjegyű KN-szinten, H1-ben 10 számjegyű TARIC-szinten vannak. Egy pólót és egy telefontokot (két különböző kód) tartalmazó csomag után 6 eurót kell fizetni. A végrehajtási szabályokat a Bizottság (EU) 2026/1200 végrehajtási rendelete tartalmazza.

A kezelési díj

Az új Uniós Vámkódexet, az (EU) 2026/2108 rendeletet 2026. szeptember 19-én hirdették ki, és 2026. szeptember 20-án lépett hatályba; nagyobb részét 2027. szeptember 21-től, az e-kereskedelmi szabályokat 2028. július 1-jétől kell alkalmazni. A rendelet kezelési díjat ír elő a szabad forgalomba bocsátott, távértékesítésből származó árukra. A Bizottság 2026. szeptember 21-én felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, amely tételenként 2 euróban határozza meg a díjat; várhatóan 2026. november 1-jétől, a Hivatalos Lapban való kihirdetést követő tizedik naptól alkalmazandó. Az ügyfelek felé történő számlázás előtt nézze meg a végleges dátumot a Hivatalos Lapban. Egyes tagállamok saját nemzeti díjat is felszámítanak a kis csomagokra.

IOSS

Az importtermékek egyablakos ügyintézési rendszere (IOSS) lehetővé teszi, hogy az eladó vagy az online piactér a legfeljebb 150 euró értékű küldeményeknél már a fizetéskor felszámítsa az uniós héát, és azt havonta egyetlen tagállamban vallja be. Az áru ezután áfa nélkül vámkezelhető a behozatalkor. A 3 eurós vámot ekkor is meg kell fizetni. 2026. július 1-jétől a vámáru-nyilatkozatban az F48 (IOSS), F49 (különös szabályozás) vagy F53 (normál eljárás) dokumentumkóddal fel kell tüntetni a áfafizetés módját. 2026. november 1-jétől a távértékesítésnél kötelezővé válnak a termékazonosítók (C127, C128, C129 vagy Y081 kód).

Kidolgozott példa: pamut pólók behozatala Németországba

Egy német kiskereskedő 2000 darab férfi kötött pamut pólót (KN 6109 10 00) vásárol egy kínai gyártól FOB Sanghaj paritással 20 000 euróért. A hamburgi tengeri fuvar 1800 euró, a biztosítás 100 euró. A Hamburgból a kiskereskedő müncheni raktárába tartó közúti szállítás 400 euró, amelyet külön számláznak.

Vámérték: 20 000 + 1800 + 100 = 21 900 euró (CIF Hamburg). A müncheni szakasz nem része a vámértéknek.

Vám: 12%-os MFN-vámtétel 21 900 euróra = 2628 euró.

A behozatali áfa alapja: 21 900 + 2628 + 400 (a behozatalkor ismert, első rendeltetési helyig tartó szállítás) = 24 928 euró.

Behozatali áfa 19%-kal: 4736,32 euró, amelyet a kiskereskedő általában előzetesen felszámított adóként levonhat.

A behozatalkor fizetendő összesen: 7364,32 euró, ebből 2628 euró valódi költség.

Ugyanez az áru Bangladesben gyártva, a GSP („Fegyver kivételével mindent”) szerinti érvényes származási nyilatkozattal: 0% vám, 19% áfa 22 300 euróra = 4237 euró.

Ugyanez az áru Törökországban szabad forgalomban, A.TR-rel: a vámunió alapján 0% vám, a áfa a fentiek szerint.

Ellenőrzőlista

• A TARIC-kód a behozatal napjára megerősítve, minden intézkedés ellenőrizve.
• A vámérték CIF-alapon összeállítva, a hozzáadások és levonások dokumentálva.
• Kedvezmény igénylése esetén a származási okmányok a vámáru-nyilatkozat előtt rendelkezésre állnak.
• A behozatal szerinti tagállam áfakulcsa és halasztott fizetési lehetőségei ellenőrizve.
• B2C csomagoknál: tételenként 3 euró vám, IOSS-azonosító, 2026. november 1-jétől termékazonosítók, a kezelési díj állása.
• A fémekre és más érintett árukra vonatkozó CBAM- és acélintézkedések ellenőrizve.