6406 90 90: Lábbelirész: más

Általános megjegyzések

1. A „talp” és a „felsőrész” meghatározását lásd az árucsoporthoz tartozó HR Magyarázat (C) és (D) pontjában.

Továbbá a két vagy több anyagból álló „felsőrészek” (a 64. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 4. a) pontja illetve a Kiegészítő megjegyzés 1. pontja) meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni:

a) A „felsőrész” a lábbeli olyan része, amely a lábfej felső és oldalsó részét és a lábszárat is takarhatja. Leér és rögzítve van a talphoz. A felsőrész beleérhet a talpba is.

A felsőrésznek azok az alkotó anyagai, amelyek felülete részben vagy teljesen látható a lábbeli külső felületén. Ezért a bélés nem lehet felsőrész. A felsőrész anyagait általában egymáshoz erősítik.

A tartozékok és megerősítések eltávolítása után, ha a felsőrészt alkotó anyagok teljes külső felületét akarjuk megállapítani, nem kell figyelembe venni az egymást fedő anyagok alatt lévő területeket, ahol az anyagokat egymáshoz erősítették.

Például a fenti rajz szerint az (A) rész bőr, a (B) rész textilanyag, és a (C) rész a textilanyagnak (B) a bőr (A) fedőréteg alatt fekvő része. A felsőrészt alkotó anyagok külső felületének megállapításánál a (C) rész textilanyagát nem lehet figyelembe venni.

Nem kell figyelembe venni a zárószerkezeteket sem, vagyis a fűzőket, tépőzárakat stb. (lásd az ehhez az árucsoporthoz tartozó HR Magyarázat Általános Rendelkezéseinek (D) pontja utolsó bekezdését.)

b) A „bélés” bármilyen anyagból készülhet. Egy vagy több anyagból is állhat. A bélés érintkezik a lábbal, és arra szolgál, hogy kipárnázza a cipőt, védje a lábat, vagy pusztán díszítésre. A bélés a lábbeli külső felületén nem látható, kivéve pl. a perem körüli párnázást.

c) A „tartozékok és megerősítések” meghatározására a 64. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 4. a) pontja, a 64. árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 1. pontja és a 64. árucsoporthoz tartozó HR Magyarázat Általános Rendelkezéseinek D) pontjának utolsó bekezdése szolgál.

A tartozékoknak általában díszítő, a megerősítéseknek védő vagy erősítő funkciójuk van. Mivel a megerősítések a felsőrészhez erősített olyan részek, amelyek célja, hogy a felsőrésznek további szilárdságot kölcsönözzenek, azok a felsőrész külső felületéhez, és nem pusztán a béléshez vannak illesztve. A megerősítés alatt azonban látszódhat a bélés egy kis része, feltéve, hogy a megerősítési funkció ezáltal nem csökken. A megerősítést vagy a tartozékot nemcsak a felsőrészhez, hanem a talphoz is lehet erősíteni, illetve abba bele is érhet. Az anyagot nem lehet tartozéknak vagy megerősítésnek tekinteni, hanem azt a felsőrész részeként kell figyelembe venni, amennyiben az eljárás, amivel az alatta lévő anyagokat összeillesztették, nem tartós (a varrás például egy tartós összeillesztési eljárás).

A Megjegyzés 4. a) pontjában említett „hasonló kellékek” lehetnek pl. a lógók (védjegyek) és a cipőorrok.

A felsőrész anyagának meghatározásakor a nyelvet, amelyet részben vagy teljes egészében bevontak (belső nyelv) figyelmen kívül kell hagyni.

Lásd az alábbi ábrán a belső nyelvet jelző szaggatott vonalat.

Az ábra és az alábbi szöveg azt mutatja be, hogy hogyan kell a felsőrész anyagát meghatározni:

A fenti ábrákon látható cipő bőrből és textilanyagból áll. Annak érdekében, hogy a felsőrész anyaga meghatározható legyen a 64. árucsoport értelmezése szerint és hogy kizárjuk a tartozékokat és megerősítéseket, a következőket kell figyelembe venni:

1 és 2. Ha eltávolítjuk a cipő bőrből készült orr rész (1) és orr felsőrész (2) megerősítéseket, alattuk textilanyag látható (amely nem bélés). Mivel a bőrrészeknek (1 és 2) védő funkciójuk van, azokat megerősítéseknek kell tekinteni. Mivel a bőrrészek (1 és 2) alatti textilanyag részben látható a külső felületen, a textilanyagot a felsőrész részének kell tekinteni.

3. Ha eltávolítjuk a bőrből készült részt (3), láthatóvá válik az alatta lévő textilanyag (az ábrán A betűvel jelölve) és a 3. rész alatti bélésanyag. Mivel a textilanyag nem fedi be a 3. számmal jelölt rész alatti teljes területet és mivel a bélés nem tekinthető felsőrésznek, továbbá mivel a bőrből készült rész alatt főként bélés található, a bőrből készült rész funkciója nem a felsőrész megerősítése, és így azt a felsőrész részének kell tekinteni.

4. Ezt a bőrrészt (4) rávarrták a textilanyagra és fedi (A) a (3) bőr részt is. Mivel a (4) bőrrész alatt részben látható textilanyag van, és a (3) bőrdarab is részben látható az (A) fedőrész alatt, és mivel a (4) bőrrész további erősítést jelent a felsőrész oldalának, a (4) bőrrészt megerősítésnek kell tekinteni. Így a (3) bőrrész és a (4) bőrrész alatti textilanyagot a (3) bőrrész alatti textilanyag kivételével a felsőrész részének kell tekinteni.

5. A bőrrész (5) eltávolítása után részben látható textilanyagot találunk alatta. Mivel az (5) bőrrész a sarok felső részének megerősítésére szolgál, és alatta részben látható textilanyag van, a bőrrészt ebben az esetben megerősítésnek kell tekinteni.

6. Eltávolítva a bőr sarokkérget (6) alatta bélésanyag és részben látható textilanyag található. Tekintettel arra, hogy a textilanyag nem fedi le teljesen a bőrrész alatti felületet, a bőr sarokkéregnek (6) nincs felsőrész megerősítő funkciója, ezért a kérget a felsőrész részének kell tekinteni (és nem megerősítésnek).

7. Eltávolítva ezt a bőr részt (7) alatta részben látható textilanyag található. Mivel a (7) bőr rész további megerősítést ad a felsőrész oldalának, a bőr részt megerősítésnek kell tekinteni.

8. Eltávolítva a bőr márkajelzést (8), alatta részben látható textilanyag található. Mivel a márkajelzés „hasonló kellék” a 64. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 4. a) pontja értelmében, ezért ezt az anyagot nem lehet a felsőrész részének tekinteni.

Azon bőr- és textilrész százalékos arányát megállapítva, amelyeket a felsőrész részének kell tekinteni, a textilanyag van többségben (70 % a textilanyag aránya). Ezért a cipőt textilanyag felsőrésszel készült lábbelinek kell osztályozni.

2. A „gumi” kifejezést a Kombinált Nómenklatúrában a 40. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. bekezdése határozza meg; ebben az árucsoportban a Megjegyzések 3. a) pontja kiterjeszti annak értelmezését.

3. A „műanyag” kifejezést a Kombinált Nómenklatúrában a 39. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. bekezdése határozza meg; ebben az árucsoportban a Megjegyzések 3. a) pontja kiterjeszti annak értelmezését.

4. A „bőr” kifejezést ebben az árucsoportban a 64. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. b) pontja határozza meg.

5. A „textilanyagok” kifejezést a 64. árucsoporthoz tartozó HR Magyarázat Általános Rendelkezések (E) és (F) pontja határozza meg. Ennek megfelelően az 50–60. árucsoportba tartozó szálak (pl. textil pihe), fonalak, szövetek, nemezek, nem szőtt textíliák, zsinegek, kötelek, kötéláruk és hajókötelek stb. „textilanyagok” a 64. árucsoport értelmezése szerint. Ami az 59. árucsoportba tartozó szöveteket illeti, az 59. árucsoporthoz tartozó Megjegyzésekben foglaltak csak a 64. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. a) pontjában foglaltak figyelembe vételével együtt alkalmazandók.