A japán vámtarifa · japán statisztikai kód · HS 2009.79
2009.79.110: Almalé 20 Brix felett (pl. sűrítmény): (1) Not more than 10% by weight of sucrose, naturally and artificially contained
Almalé 20 Brix felett (pl. sűrítmény)
✓ Vámáru-nyilatkozatban használható Adatok: A japán vámtarifa, hatályos: 2026. augusztus 8. · ellenőrizve: 2026. október 24.
Ennek a sornak nincs hivatalos magyar szövege; a vámtarifa saját nyelvén jelenik meg.
- 2009 Fruit or nut juices (including grape must and coconut water) and vegetable juices, unfermented and not containing added spirit, whether or not containing added sugar or other sweetening matter
- 2009.50 Tomato juice
- 2009.79 Other
- 2009.79.110 (1) Not more than 10% by weight of sucrose, naturally and artificially contained
Mennyit fizet
Behozatal: Japán
Csak a vám: az ország behozatali áfája, egyéb adói és kereskedelemvédelmi vámjai itt nem szerepelnek, a vámkalkulátor pedig csak az EU, Törökország, az USA és az Egyesült Királyság vámtarifájával működik.
Ugyanez az alszám más vámtarifákban
2009.79 Gyümölcslé vagy diófélék leve: almalé, más
Tarifasorok – Japán: 2009.79
Jogi megjegyzések
Megjegyzések
1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba:
a) a 7., 8. vagy a 11. árucsoportban meghatározott eljárással készített vagy tartósított zöldségféle, gyümölcs vagy dióféle;
b) növényi zsírok és olajok (15. árucsoport);
c) a több mint 20 tömegszázalék kolbászt, húst, vágási mellékterméket, belsőséget, vért, rovart, halat vagy rákfélét, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatot vagy a felsoroltakból álló bármilyen keveréket tartalmazó élelmiszer-készítmények (16. árucsoport);
d) pékáruk és a 1905 vtsz. alá tartozó más áruk; vagy
e) a 2104 vtsz. alá tartozó homogenizált összetett élelmiszer-készítmény.
2. Nem tartozik a 2007 és a 2008 vtsz. alá a gyümölcskocsonya, a gyümölcskrém, a cukorral bevont mandula vagy hasonló termék cukorkaáru (1704 vtsz.) vagy csokoládéáru (1806 vtsz.) formájában.
3. A 2001, 2004, illetve a 2005 vtsz. alá – az adott esettől függően – csak azok, a 7. árucsoportba vagy a 1105 vagy a 1106 vtsz. alá tartozó termékek tartoznak (a 8. árucsoportba tartozó termékekből készült liszt, dara és por kivételével), amelyeket a Megjegyzések 1. a) pontjában említettektől eltérő eljárásokkal tartósítottak vagy dolgoztak fel.
4. A 7 tömegszázalék vagy annál magasabb szárazanyag-tartalmú paradicsomlevet a 2002 vtsz. alá kell besorolni.
5. A 2007 vtsz. alkalmazásában a „főzéssel készítve” kifejezés atmoszferikus vagy csökkentett nyomáson végzett hőkezeléssel előállított terméket jelent, a termék viszkozitásának növelése érdekében a víztartalom csökkentésével vagy más módon.
6. A 2009 vtsz. alkalmazásában a „lé, nem erjesztve és hozzáadott alkoholtartalom nélkül” kifejezés olyan levet jelent, amelynek alkoholtartalma legfeljebb 0,5 térfogatszázalék (lásd a 22. árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 2. pontját).
Alszámos megjegyzések
1. A 200510 alszám alkalmazásában a „homogenizált zöldségek” kifejezés olyan finoman homogenizált zöldségkészítményeket jelent, amelyeket legfeljebb 250 g nettó tömegben a kiskereskedelmi forgalom számára tartályokba kiszereltek csecsemők vagy kisgyermekek számára alkalmas ételként vagy diétás célra. E meghatározás alkalmazása szempontjából nem számít az olyan kis mennyiségű adalékanyag, amelyet a készítmény ízesítésére, tartósítására vagy más célból adtak hozzá. Ezek a készítmények kis mennyiségű, szemmel látható zöldségdarabkákat is tartalmazhatnak. A 200510 alszámnak a 2005 vtsz.-on belül a többi alszámmal szemben elsőbbsége van.
2. A 200710 alszám alkalmazásában a „homogenizált készítmények” kifejezés olyan finoman homogenizált gyümölcskészítményeket jelent, amelyeket legfeljebb 250 g nettó tömegben a kiskereskedelmi forgalom számára tartályokba kiszereltek csecsemők vagy kisgyermekek számára alkalmas ételként vagy diétás célra. E meghatározás alkalmazása szempontjából nem számít az olyan kis mennyiségű adalékanyag, amelyet a készítmény ízesítésére, tartósítására vagy más célból adtak hozzá. Ezek a készítmények kis mennyiségű, szemmel látható gyümölcsdarabkákat is tartalmazhatnak. A 200710 alszámnak a 2007 vtsz.-on belül a többi alszámmal szemben elsőbbsége van.
3. A 200912, 200921, 200931, 200941, 200961 és 200971 alszámok alkalmazásában a „Brix-érték” kifejezés a Brix-féle aerométerről közvetlenül leolvasott Brix-fok-értéket jelenti, vagy pedig a szacharóztartalom százalékában kifejezett törésmutató-értéket, amelyet refraktométerrel 20 °C-on mértek, vagy ha a leolvasás más hőfokon történt, 20 °C-ra korrigáltak.
Kiegészítő megjegyzések
1. A 2001 vtsz. alkalmazásában az ecettel vagy ecetsavval elkészített vagy konzervált zöldségnek, gyümölcsnek, dióféléknek és más ehető növényi résznek ecetsavban kifejezve 0,5 tömegszázalék vagy több szabad, illó savat kell tartalmaznia. Emellett a 20019050 alszám alá tartozó gomba sótartalma nem haladhatja meg a 2,5 tömegszázalékot.
2.
a) Az ebbe az árucsoportba tartozó termékekben lévő különféle cukrok szacharózban kifejezett mennyisége (cukortartalom) a 20 °C-on refraktométerrel – a Bizottság 974/2014/EU végrehajtási rendelete mellékletében előírt módszer szerint – mért érték és az egyik alábbi tényező szorzatának felel meg:
0,93 a 200820 – 200880, 200893, 200897 és a 200899 alszámok alá tartozó termékek esetén;
0,95 a többi vtsz.-ok alatti termékekre vonatkoztatva.
Ugyanakkor az ebbe az árucsoportba tartozó következő termékekben lévő különféle cukrok szacharózban kifejezett mennyisége (cukortartalom):
a 12. árucsoportnál jelzettektől eltérő eljárással elkészített vagy tartósított tengeri moszatból és más algából gyártott termékek;
a 0714 vámtarifaszám alá tartozó maniókából, nyílgyökérből, szálepgyökérből, csicsókából, édesburgonyából és magas keményítő- vagy inulintartalmú hasonló gyökérből és gumóból gyártott termékek;
szőlőlevélből gyártott termékek;
azonban a nagynyomású/-teljesítményű folyadék-kromatográfiás módszer (a továbbiakban: HPLC-módszer) alkalmazásával kapott méréseken alapuló, a következő képlettel kiszámított értéknek felel meg:
S + (G + F) × 0,95;
ahol:
„S” a HPLC-módszerrel meghatározott szacharóztartalom;
„F” a HPLC-módszerrel meghatározott fruktóztartalom;
„G” a HPLC-módszerrel meghatározott glükóztartalom.
b) A 2009 vtsz. alszámainak alkalmazásában szereplő „Brix-érték” kifejezés a Bizottság 974/2014/EU végrehajtási rendelete mellékletében előírt módszer szerint, 20 °C hőmérsékleten refraktométerrel mért értéket jelenti.
3. A 200820–200880, 200893, 200897 és a 200899 alszámok alá tartozó termékeket hozzáadott cukrot tartalmazóknak kell tekinteni, ha „cukortartalmuk” meghaladja az alábbiakban az egyes gyümölcs vagy ehető növényi részek vonatkozásában megadott értékeket:
ananász és szőlő: 13 tömegszázalék,
más gyümölcs, beleértve a gyümölcskeveréket, és más ehető növényi rész: 9 tömegszázalék.
4. A 20083011–20083039, 20084011–20084039, 20085011–20085059, 20086011–20086039, 20087011–20087059, 20088011–20088039, 20089311–20089329, 20089712–20089738 és a 20089911–20089940 alszámok alkalmazásában az alábbi kifejezések értelmezése a következő:
„tényleges alkoholtartalom tömegszázalékban”: 100 kg termékben lévő tiszta alkohol mennyisége kilogrammban,
„tömegszázalék”: a tömegszázalékban mért alkoholtartalom mértékegysége.
5. A következőket kell alkalmazni a termékekre azok bemutatásakor:
a) A 2009 vtsz. alá tartozó termékek hozzáadott cukortartalma akkor felel meg a „cukortartalom”-nak, ha levonjuk ebből az egyes léfajtákra megadott alábbi értékeket:
citromlé vagy paradicsomlé: 3,
szőlőlé: 15,
más gyümölcs vagy zöldség leve a keverékeket is beleértve: 13.
b) Azok a hozzáadott cukortartalmú gyümölcslevek, amelyek Brix értéke legfeljebb 67, gyümölcslétartalma pedig kevesebb 50 tömegszázaléknál, elveszítik a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcslé jellegüket.
A b) pont nem alkalmazandó a sűrített természetes gyümölcslevekre. Következésképpen a sűrített természetes gyümölcsleveket nem kell kizárni a 2009 vtsz. alól.
6. A 20096951 és a 20096971 alszámok alkalmazásában a „koncentrált szőlőlé (beleértve a szőlőmustot is)” kifejezés olyan szőlőlevet jelent, amelynél a 974/2014/EU végrehajtási rendelet mellékletében előírt módszer szerint, 20 °C-on, refraktométerrel mért érték legalább 50,9 %.
7. A 20019092, 20060035, 20060091, 20071091, 20079993, 20089703, 20089705, 20089712, 20089716, 20089732, 20089736, 20089751, 20089772, 20089776, 20089792, 20089794, 20089797, 20089924, 20089931, 20089936, 20089938, 20089948, 20089963, 20098934, 20098936, 20098973, 20098985, 20098988, 20098997, 20099092, 20099095 és a 20099097 alszámok alkalmazásában a „trópusi gyümölcs” kifejezés a következőket jelenti: guajava, mangó, mangosztán, papaya, tamarind, kesualma, licsi, a kenyérfa gyümölcse, szapotil (sapodillo) szilva, passiógyümölcs („passion fruit”), karambola (csillaggyümölcs) és pitahaya.
8. A 20019092, 20060035, 20060091, 20079993, 20081912, 20081992, 20089703, 20089705, 20089712, 20089716, 20089732, 20089736, 20089751, 20089772, 20089776, 20089792, 20089794 és a 20089797 alszámok alkalmazásában a „trópusi diófélék” kifejezés a kókuszdiót, kesudiót, brazil diót, bételt, a kóla- és a makadámiadiót jelenti.
9. A 12. árucsoportnál jelzettektől eltérő eljárással, például főzéssel, sütéssel, fűszerezéssel vagy cukor hozzáadásával készített vagy tartósított tengeri moszatok és más algák a 20. árucsoportba tartoznak, mint más növényrészekből előállított készítmények. A tengeri moszatok és más algák, frissen, hűtve, fagyasztva vagy szárítva, akár őrölve is, a 1212 vtsz. alá tartoznak.
A japán vámtarifában a 2009.79 alszám (gyümölcslé vagy diófélék leve: almalé, más) alatt 4 tarifasor található; ezek egyike a 2009.79.110.
Az alkalmazott vámtétel 23%; a mennyiséget L, KG mértékegységben kell bevallani.
Ugyanerre az alszámra más vámtarifákban: EU 18%–30%, Törökország 58,5%, USA vámmentes, Egyesült Királyság 18%–30%, Kanada 0%–8,5%, Mexikó 20%, Brazília 12,6%, Argentína 12,6%, Peru 6%, Új-Zéland 5%, Tajvan 20%–30%, ÖET 5% és Nigéria 10%–20%.
Japán 2024-ben 116 M USD értékben importált a 2009.79 alszámba tartozó árut; a legnagyobb szállító Kína volt, Magyarország a 4. helyen állt 4 M USD értékkel.
Kérdések és válaszok
Mennyi a vám a 2009.79.110 japán statisztikai kód esetén (Japán)?
A japán vámtarifában az alkalmazott vámtétel 23%; a kiegészítő mértékegység: L, KG. Az oldal a nemzeti forrás által közzétett vámtételt mutatja, és ahol a forrás közzéteszi, a kedvezményes vámtételeket is (válassza ki a származási országot). A kereskedelemvédelmi vámokat és az áfát nem tartalmazza.
Honnan importálja Japán ezeket az árukat?
A 2009.79 alszám egészét tekintve 2024-ben a legnagyobb szállító Kína volt (70 M USD), a második Chile.
Mennyit szállít Magyarország Japánba ezekből az árukból?
2024-ben Magyarország 4 M USD értékben szállított Japánba a 2009.79 alszámba tartozó árut, ezzel a 4. helyen állt a szállítók között.