3901: Etilén polimerjei, alapanyag formájában

1. A nómenklatúra egészében a „műanyag” kifejezés alatt azokat a 3901–3914 vtsz. alá tartozó anyagokat kell érteni, amelyek alkalmasak vagy alkalmassá tehetők, akár a polimerizáció pillanatában vagy akár egy közbenső állapotban arra, hogy külső hatás (rendszerint hő és nyomás, ha szükséges, oldószer vagy lágyító hozzáadásával) alatt alakra formálhatók legyenek olvasztással, öntéssel, extrudálással, hengerléssel vagy más eljárással, amelyek az így nyert alakjukat a külső hatás megszűnése után is megtartják.

A Nómenklatúra egészében a „műanyagokra” történő bármilyen utalás a vulkanizált műanyag szálakra is vonatkozik. Ez az elnevezés nem alkalmazható azonban a XI. áruosztályba tartozó textilanyagként használt anyagokra.

2. Nem tartoznak ebbe az árucsoportba:

1. a) a 2710 vagy a 3403 vtsz. alá tartozó kenőanyag-készítmények;

2. b) a 2712 vagy a 3404 vtsz. alá tartozó mesterséges viasz;

3. c) az elkülönített, vegyileg meghatározott szerves vegyületek (29. árucsoport);

4. d) a heparin vagy sói (3001 vtsz.);

5. e) a 3901–3913 vtsz. alá tartozó bármely terméknek az oldatai – a kollódium kivételével – illékony szerves oldószerben oldva, ha az oldószer mennyisége az oldat 50 tömegszázalékát meghaladja (3208 vtsz.); a 3212 vtsz. alá tartozó nyomófólia;

6. f) a 3402 vtsz. alá tartozó szerves felületaktív anyagok vagy készítmények;

7. g) az olvasztott gyanta vagy az észtergyanta (3806 vtsz.);

8. h) elkészített adalékanyagok ásványolajokhoz (beleértve a benzint), vagy más, az ásványolajokkal megegyező célokra használt folyadékok (3811 vtsz.);

9. ij) poliglikolokon, szilikonokon vagy a 39. árucsoportba tartozó más polimereken alapuló, elkészített hidraulikus folyadékok (3819 vtsz.);

10. k) a műanyag hordozóra felvitt diagnosztikai vagy laboratóriumi reagens (3822 vtsz.);

11. l) a 40. árucsoportban meghatározott szintetikus gumi vagy ebből készült áru;

12. m) nyerges- vagy szíjgyártóáru (4201 vtsz.), vagy a bőrönd, kézitáska vagy a 4202 vtsz. alá tartozó más tartók;

13. n) a 46. árucsoportba tartozó kosárkötő- és fonásáruk, vagy más cikkek;

14. o) a 4814 vtsz. alá tartozó tapéta;

15. p) a XI. áruosztályba tartozó áruk (textíliák és textiláruk);

16. q) a XII. áruosztályba tartozó árucikk (pl. lábbeli, fejfedő, esernyők, napernyők, sétapálcák, ostorok, lovaglókorbácsok vagy mindezek részei);

17. r) a 7117 vtsz. alá tartozó ékszerutánzatok;

18. s) a XVI. áruosztályba tartozó áruk (gépek és mechanikus vagy elektromos készülékek);

19. t) a XVII. áruosztályba tartozó légi járművek vagy járművek részei;

20. u) a 90. árucsoportba tartozó árucikk (pl. optikai elemek, szemüvegkeretek, rajzolóeszközök);

21. v) a 91. árucsoportba tartozó árucikk (pl. különböző óratokok);

22. w) a 92. árucsoportba tartozó árucikk (pl. hangszerek vagy annak részei);

23. x) a 94. árucsoportba tartozó árucikk (pl. bútor, lámpatestek és világítófelszerelések, megvilágított jelzések, előre gyártott épületek);

24. y) a 95. árucsoportba tartozó árucikk (pl. játékok, játékszerek, sporteszközök); vagy

25. z) A 96. árucsoportba tartozó árucikk (pl. kefék, gombok, villámzárak, fésűk, szopókák vagy szárak pipákhoz, cigarettaszipkák vagy hasonlók, hőpalackok vagy hasonlók részei, írótollak, töltőceruzák és egylábú-, kétlábú- vagy háromlábú-állvány és hasonló árucikk).

3. A 3901–3911 vtsz. alá csak a vegyi szintézis útján előállított olyan termékek tartoznak, amelyek az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak:

1. a) folyékony, szintetikus poliolefinek, amelyekből 1013 millibar nyomáson, 300 °C-on 60 térfogatszázaléknál kevesebb mennyiséget desztilláltak alacsony nyomású desztillációs módszerrel (3901 és 3902 vtsz.);

2. b) kumaron-indén típusú, alacsony polimerizációs fokú gyanták (3911 vtsz.);

3. c) átlagosan legalább 5 monomer egységet tartalmazó más szintetikus polimerek;

4. d) szilikonok (3910 vtsz.);

5. e) rezolok (3909 vtsz.) és más előpolimerek (prepolimerek).

4. „Kopolimer” kifejezés alá tartozik minden olyan polimer, amelyben a teljes polimertartalomra vonatkoztatva egyik monomer egység sem éri el a 95 vagy ennél nagyobb tömegszázalékot.

Eltérő rendelkezés hiányában ennek az árucsoportnak az alkalmazásában a kopolimereket (beleértve a ko-polikondenzációs, a ko-poliaddíciós termékeket, a tömb kopolimereket és az ojtott kopolimereket is) és a polimer elegyeket annak a komonomer egység polimerjeinek a vtsz.-a alá kell besorolni, amely minden más egyszerű komonomer egységgel szemben nagyobb tömegben van jelen. E Megjegyzés értelmében az azonos vtsz. alá tartozó polimereket alkotó komonomer egységeket egyfélének kell tekinteni.

Ha egyik komonomer sincs nagyobb tömegben, a kopolimert vagy a polimer elegyeket a szóba jöhető vtsz.-ok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni.

5. Azokat a kémiailag módosított polimereket, amelyeknél a kémiai reakció folyamán csak a fő polimerlánc nyúlványa módosult, a nem módosított polimer vtsz.-a alá kell besorolni. Ez nem vonatkozik az ojtott polimerekre.

6. A 3901–3914 vtsz. alkalmazásában az „alapanyag” kifejezés csak a következőkre vonatkozik:

1. a) folyadékok és pépek, beleértve a diszperziókat (emulziókat és szuszpenziókat) és oldatokat;

2. b) szabálytalan alakú tömbök, rögök, porok (beleértve a présporokat), szemcsék, pelyhek és hasonló ömlesztett formák.

7. Nem tartoznak a 3915 vtsz. alá az egyféle termoplasztikus anyag hulladékából, forgácsából és maradékából kialakított alapanyagok (3901–3914 vtsz.).

8. A 3917 vtsz. alkalmazásában a „cső” és „tömlő” kifejezés azokra az üreges félkész vagy késztermékekre vonatkozik, amelyeket rendszerint gáz vagy folyadék szállítására, vezetésére vagy elosztására használnak (pl. bordás kerti öntözőcsövek, perforált tömlők). Ez a kifejezés a kolbászbélre és más lapított cső alakú termékekre is vonatkozik. Az utóbb említett kivételével azonban nem vonatkozik a „cső” és „tömlő” kifejezés azokra az árukra, amelyeknek a belső keresztmetszete nem kör, nem ovális, nem négyszögletes (ahol a hosszúság legfeljebb a szélesség 1,5-szerese) vagy nem szabályos sokszög alakú, az ilyen árukat profilnak kell tekinteni.

9. A 3918 vtsz. alkalmazásában a „műanyag fal- vagy mennyezetburkoló” kifejezés a tekercsben kiszerelt olyan műanyag termékekre vonatkozik, amelyeknek szélessége legalább 45 cm, alkalmas fal vagy mennyezet díszítésére, tartósan rögzítették bármilyen anyagból (a papír kivételével) készült hátlaphoz. A műanyag réteg (a színoldalon) lehet erezett, dombornyomásos, színezett, mintásra nyomott vagy másképpen díszített.

10. A 3920 és a 3921 vtsz. alkalmazásában a „lap, lemez, film, fólia és csík” megnevezés csak azokra a lemezekre, lapokra, filmekre, fóliákra és szalagokra, csíkokra (az 54. árucsoportba tartozók kivételével) és a szabályos mértani alakzatú tömbökre vonatkozik, amelyek lehetnek nyomtatva vagy felületileg másképpen megmunkálva is, felvágatlanul vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú darabokra vágva (még abban az esetben is, ha a felvágás következtében kész árucikké válnak), de tovább nincsenek megmunkálva.

11. A 3925 vtsz. alá csak a II. árualcsoport előző vtsz.-ai alá nem besorolható alábbi áruk tartoznak:

1. a) 300 liternél nagyobb űrtartalmú tartályok (beleértve a szeptikus tartályokat), kádak és hasonló tárolóedények;

2. b) padlózat-, fal- vagy választófal, mennyezet- vagy tetőszerkezeti elemek;

3. c) csatornák és szerelvényeik;

4. d) ajtók, ablakok és ezek keretei, és ajtóküszöbök;

5. e) erkélykorlátok, mellvédek, kerítések, kapuk és hasonló korlátok;

6. f) ajtó- és ablaktáblák, redőnyök (beleértve a reluxákat is) és hasonló áruk, és ezek részei és szerelékei;

7. g) nagyméretű polcrendszerek összeszerelésre és állandó berendezésként, pl. üzletekben, műhelyekben, raktárakban;

8. h) építészeti díszítőelemek, pl. legömbölyítések, kupolák, dúcok; és

9. ij) épületeken kívül vagy belül állandó berendezésként alkalmazott felszerelések és szerelvények, ajtókon, ablakokon, lépcsőházakban, falakon vagy épületek más részein, pl. gombok, fogantyúk, kampók, párkányok, törölközőtartók, kapcsolófedőlapok és más védőlapok.

1. Ebben az árucsoportban, bármely vtsz.-nál, a polimereket (beleértve a kopolimereket is) és a kémiailag módosított polimereket az alábbiak szerint kell besorolni:

1. a) ahol van olyan alszám, hogy „Más”:

   1. 1) a „poli” szóval jelölt polimer egy alszámon belül (pl. polietilén és poliamid-6,6) azt jelenti, hogy a megnevezett polimereket alkotó monomer egység vagy monomer egységek a teljes polimertartalomra vonatkozva 95 vagy ennél több tömegszázalékot tesznek ki;

   2. 2) A 390130, 390140, 390320, 390330 és 390430 alszámok alatt megnevezett kopolimereket akkor kell ezen alszámok alá besorolni, ha a nevezett kopolimerek komonomer egységei a teljes polimertartalomra vonatkoztatva legalább 95 tömegszázalékot tesznek ki;

   3. 3) a kémiailag módosított polimereket a „Más” alszám alá kell besorolni, feltéve hogy a kémiailag módosított polimereket más alszám pontosabban nem határozza meg;

   4. 4) a fenti 1–3. pontban nem említett polimereket a szóba jöhető alszámok közül azon monomer egységből álló polimer alszáma alá kell besorolni, amely minden más egyszerű komonomer egységgel szemben nagyobb tömegben van jelen. Ezért az azonos alszám alá tartozó polimerek monomer egységeit egyfélének kell tekinteni. Csak a vizsgált alszámok alatt található polimereket alkotó komonomer egységek hasonlíthatók össze;

2. b) ahol nincs olyan alszám, hogy „Más”:

   1. 1) a polimereket azon monomer egységből álló polimerek alszáma alá kell besorolni, amely minden más egyszerű komonomer egységgel szemben nagyobb tömegben van jelen. Ezért az azonos alszám alá tartozó polimerek monomer egységeit egyfélének kell tekinteni. Csak a vizsgált alszámok alatt található polimereket alkotó komonomer egységek hasonlíthatók össze;

   2. 2) a kémiailag módosított polimereket a megfelelő nem módosított polimerek alszáma alá kell besorolni.

A polimer elegyeket ugyanazon alszám alá kell besorolni, mint az azt alkotó ugyanolyan arányú monomerek polimerjeit.

2. A 392043 alszám alkalmazásában a „lágyító” kifejezés a másodlagos lágyítószereket is jelenti.